Nedves

Nedves http://nedves.nireblog.com ... de miért? Wed, 10 Feb 2010 07:52:02 +0200 Nedves http://files.nireblog.com/blogs/nedves/gravatar.gif http://nedves.nireblog.com http://nireblog.com emberszeretet http://nedves.nireblog.com/post/2010/02/06/emberszeretet http://nedves.nireblog.com/post/2010/02/06/emberszeretet Sok balf*sz ember... na tessék, megszólaltam. Lehet, h felgyújtom a konyhát, de legalább halkan teszem, nem csapkodok, nem sikítozom és főként nem zavarom ügyefogyott zörejeim manővereivel a szomszédokat, mikor áldott pillanatokban szürcsölik a déli kávéjukat és pöfékelik a rojtosvégűt.

]]> Sat, 06 Feb 2010 16:07:48 +0200 az életem http://nedves.nireblog.com/post/2010/02/04/az-eletem http://nedves.nireblog.com/post/2010/02/04/az-eletem Mintha egy kastélyban szaladgálnék végig a szobákon. Kinyitok egy ajtót, bezárok egy ajtót. Minden szobában tanulok valamit, de egyikben sem maradok körbenézésnél tovább, ha valamelyikben mégis leülnék, legalább megszusszanásig, a bársony kanapé biztosan tele van tűzdelve százas szögekkel...

]]> Thu, 04 Feb 2010 21:54:31 +0200 hallgatom http://nedves.nireblog.com/post/2009/08/05/hallgatom http://nedves.nireblog.com/post/2009/08/05/hallgatom Újabb páciens.

Azt mondta, hiányzom. Kapkodtam a levegőt. Piszok nehéz volt kimondani: "te is". Pedig komolyan gondoltam.

Tegnap azt mondta egy dalra: "ezt bármikor". Negyed órája hallgatom, rossz kedvem lett. Talán csak azért akar velem lenni, mert szenvedni akar.

Ha szenvedésre vágyik, mellettem megkapja. Én mindenkinek csak fájdalmat okozok.

Őszintén szeretném ezt a kapcsolatot, de vajon szükségem van-e családi állapotra?

Őszintén szeretném ezt a kapcsolatot, de vajon Ő szerelmet, vagy bánatot vár tőlem?

Mindkettővel szolgálhatok. Szóval őszintén szeretném. Szeretni.

...egyetlen fa két virága...

]]> Wed, 05 Aug 2009 22:43:24 +0200 Opour, a székely rabonbán http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/18/opour-a-szakely-rabonban http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/18/opour-a-szakely-rabonban Krónikáink már időszámításunk szerint 959-ből emíltenek egy Opour nevű vezért, ki a magyar sereg élén állt, -s kinek csapatában Ond (a hét vezér egyike) fia: Botond is- midőn Konstantinápolyban jártak a magyarok, behajtani a két éve elmaradt adót. A hadjárat emlékét Botond mondája őrizte meg, mely a saját óriási göröggel való párviadalba bocsátkozásáról szól. Végül mégsem segített a párbaj a magyarokon, mert egy éjszakai támadást követően őseink legyőzöttként tértek haza.

"Ond a vasgyúró, kinek markában négy patkó roppan össze egyszerre. Mellette a fia, Botond, igazi apja fia." /Benedek Elek: A Nemzetgyűlés - Honszerző Árpád/

Az Opourok grófi, bárói, s nemesi család, mely Erdélyben virágzott. Eredetüket a hitelében tönkretett székely krónika visszaviszi Opour, a székelyek rabonbánjáig (főpap). Ő építette a Bálványosvárat az ősi pogány vallás tiszteletének fenntartására a Székelyföldön. Talán ennek is köszöhető, hogy a magyar ősvallás itt maradt fenn legtovább, egész a 12. századig. Egy 1029 m magas hegycsúcson találhatunk a romokra. Úgy tartják, h az ősi hiten megmaradt székely rabonbán menekékhelye volt, s ettől kezdve egész a XVI. század végéig ez a család ősi fészke, ugyanis ekkor a család egyik ivadéke, András odahagyta bálványosi sasfészkét, s lement Torjára lakni. A várat leginkább a földrengések rongálják manapság.

]]> Sat, 18 Jul 2009 14:36:16 +0200 Jules et Jim http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/14/jules-et-jim http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/14/jules-et-jim 1
00:00:01,000 --> 00:00:03,069
Azt mondtad: "Szeretlek!"
én azt mondom: "Maradj!"

2
00:00:03,119 --> 00:00:06,348
Azt mondtam: "Vigyél magaddal",
de te azt mondtad: "Menj el!"

Vendríner... Egy gyémánt halt meg.

]]> Tue, 14 Jul 2009 10:02:58 +0200 nemnormális 2. felvonás http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/11/nemnormalis-2-felvonas http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/11/nemnormalis-2-felvonas Pázmány egyeteméről egy kedves nebuló értesített állítólagos ismeretségünk felől. Az mennyiben szocializálódott húzás tőlem, ha első neki szóló levelemben olyat találok szólani, mint: "ha lenne lábam, máris levettél volna róla"? Nem értem, hol szúrom el a "merészen bontakozó", igaz szerelmi kapcsolataimat...

]]> Sat, 11 Jul 2009 17:30:31 +0200 intervallum http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/07/intervallum http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/07/intervallum Néhány hete még a következőt jegyeztem fel magamnak septibe: "Okosabbnak hittem magamnál. Tévedtem. Megbukni egy ilyen banális pszichológiai játékban? Röhej. Minden esetre, máshogy nem riaszthattam el magamtól, csak ha azt hiszi, hogy. Nem akarom bántani, de nem tudom nem bántani. Egyszer talán megérti. Egyszer talán megbocsát. Én sosem fogom megérteni őt. Szeretem- nincs miért megbocsátani. Butaság az egész. Annyi bizonyos: vagy Isten nincs, vagy én nem vagyok, mert ha lennénk, észrevenne."

Akkor így gondoltam.

Most nem gondolok semmit.

]]> Tue, 07 Jul 2009 15:51:08 +0200 Íme az ember http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/ime-az-ember http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/ime-az-ember "Elegendő egy művelt emberrel beszélnem, hogy meggyőződjem arról, nem élek... (...)Mindenekelőtt ne tévesszetek össze másokkal!
Egyáltalán nem vagyok például madárijesztő, morálszörnyeteg. (...)Én Dionüszosz, a filozófus tanítványa vagyok, inkább lennék szatír, mint szent. (...)És mi sem áll távolabb tőlem, hogy megjavítsam az emberiséget. Én nem állítok új bálványokat; a régieken kell megtanulniuk, mit jelent agyagtáblákon állni. Bálványokat (én így nevezem az eszményeket) ledönteni- ez már inkább mesterségembe illő föladat. (...) Az igazi világ és a látszatvilág helyesen: a hazudott világ és a realitás... (...)
Születni kell rá, különben nem csekély a veszély, hogy meghűl tőle az ember. Közel a vég, a magány rémisztő- de milyen nyugodt minden a fényben! Milyen szabadon lélegezhetni! Mi mindenen jutott túl az ember! - A filozófia, miként eddig értettem és éltem, önkéntes élet a jég és a hegycsúcsok birodalmában- az élet mindahány idegenségének és kérdésességének fölkeresése, mindannak, amin eleddig a morál átka ült. A tilosban kóborlás hosszú tapasztalata megtanított arra, hogy egészen más szemmel nézzem, mint talán kívánatos, a moralizálás és ideologizálás eddigi okait (...) Mennyi igazságot visel el, mennyi igazságot kockáztat meg egy szellem? Egyre inkább ez lett számomra a tulajdonképpeni értékmérő. A tévedés (az eszménybe vetett hit) nem vakság, a tévedés gyávaság. (...) Én nem csúfolom az eszményeket, pusztán kesztyűt húzok, mielőtt hozzájuk nyúlnék... Nitimur in vetitum: ennek jegyében győz egykor filozófiám; mert mindeddig alapvetően csak tiltották az igazságot."

/Friedrich Nietzsche: Ecce homo/

Comments

]]> Mon, 06 Jul 2009 13:06:12 +0200 Zarathustra http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/zarathustra http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/zarathustra "Egyedül megyek hát, tanítványaim! Menjetek és járjatok egyedül ti is! Így akarom!
Távozzatok tőlem, és őrizkedjetek Zarathustrától! És még inkább: szégyenkezzetek miatta! Talán megcsalt benneteket.
A megismerés embere nem riad vissza attól, hogy szeresse ellenségeit, és még barátait is tudja gyűlölni.
Hálátlan az a tanítvány, aki örökre tanítvány marad. Miért nem tépázzátok meg koszorúmat?
Tiszteltek engem: de mi lesz, ha egy napon leomlik tiszteletetek? Vigyázzatok, nehogy faragott kép zúzzon össze benneteket!
Azt mondjátok, hisztek Zarathustrában? De mit számít Zarathustra! Híveim vagytok, de mit számít mindahány hívő!
Nem kerestétek magatokat: rám találtatok. Így cselekszik minden hívő; ezért számít minden hit olyan keveset.
Azt parancsolom néktek, hagyjatok el, és találjátok meg önmagatokat; s csak ha mindnyájan megtagadtatok, akkor térek vissza hozzátok..."

/Friedrich Nietzsche: Ím ígyen szólott Zarathustra/

]]> Mon, 06 Jul 2009 12:50:02 +0200 boldog szerető http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/boldog-szeret%c5%91 http://nedves.nireblog.com/post/2009/07/06/boldog-szeret%c5%91 Zuhany. Hajmosás. Kávé. Felirat: "Legyen álmod kerek erdő, madaras rét, bokor- ernyő". Mosoly.

Azt vettem észre, hogy tanulnak tőlem az emberek. Nem csak csibészséget. De szófordulatokat, lehurrogott adatokat, helyénvaló foszlányokat, apró trükkös megmozdulásokat és ami a legfontosab: gondolatokat. Lopnak. Sajátjukként tüntetik fel az enyémeket... ennek szívből örülök. Ennél őszintébb elismerésben nem részesíthetnének, s elérem a célom tán, hisz ezért vagyok itt. Nem tudom, miért, de másokért. Hogyan? Tessék? Ez a mártír- komplexus? Nekem ez nem szenvedés.Boldogan szeretem a Világot. Vagy legalábbis szenvedélyesen.

A játszótársam -mondd- akarsz-e lenni? :) Sosem voltam még ilyen nyugodt, ráérős. Annyira rút ez az egész... már majdnem káprázatos.

Ma a nap is másként jár az égen... ma simogat.

]]> Mon, 06 Jul 2009 09:23:31 +0200 húúha http://nedves.nireblog.com/post/2009/06/26/huuha http://nedves.nireblog.com/post/2009/06/26/huuha Ennek fele sem tréfa. Libabőr szalad végig rajtam, ha Rá gondolok. Mosoly ül a szájszegletemre, ráadásul olyan, aminek a cinizmushoz semmi köze. Ajajj, okos. Ajajj, humoros. Ajajj, jóvágású. Ajajj libabőr. Húha ez veszélyes. :)

]]> Fri, 26 Jun 2009 23:32:10 +0200 Ruyard Kipling- Ha... http://nedves.nireblog.com/post/2009/06/26/ruyard-kipling-ha http://nedves.nireblog.com/post/2009/06/26/ruyard-kipling-ha Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kérkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,

ha vrni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs- kegyes galád,

ha álmodol- s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol- becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,

ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,

ha paskolod izmod, inad a célhoz
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,

ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás s te futsz vigan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és -ami több- ember leszel, fiam.

/Kosztolányi Dezső fordítása/

]]> Fri, 26 Jun 2009 13:41:04 +0200 téged. http://nedves.nireblog.com/post/2009/05/12/teged http://nedves.nireblog.com/post/2009/05/12/teged Hogy felejtesz el valakit, akit a saját önző életednél jobban szerettél?

Hogy felejtesz el valakit, akiért (habár nem kérte) képes lettél volna feladni az álmaidat?

Hogy felejtesz el valakit, aki miatt ott tudtad volna hagyni a hazádat?

Hogy tudsz elfelejteni valakit, aki jobban hasonlít rád, mint te önmagadra?

Hogy felejtesz el valakit, akiben jobban megbíztál, mint önmagadban?

Kiabálj Te néma! vagy takarodj a gondolataim közül...

Comments

]]> Tue, 12 May 2009 21:57:59 +0200 sóhaj http://nedves.nireblog.com/post/2009/04/09/sohaj http://nedves.nireblog.com/post/2009/04/09/sohaj Elképesztő a hazaszeretet tombol szellememben. Mint szubsztancia, semmi különleges nincs benne, mármint ha nem a normált, hanem a szükségletet vesszük alapul. Számba véve viszont, hogy az itthon-lét, mint olyan, miféle gyötrelmekkel jár, mind szűkebb, mind tágabb értelemben... Háromnegyed kilenc múlt egy perccel. Azt hiszem, most levetkőzöm, és bebújok az ágyamba sírni és álmodni egy szebb valót, úgy, mint tegnap, mint gyermekkoromban, vagy tán mint soha még.

]]> Thu, 09 Apr 2009 20:49:56 +0200 üresség http://nedves.nireblog.com/post/2009/03/26/uresseg http://nedves.nireblog.com/post/2009/03/26/uresseg na ez van most: " . " remélem elég kifejező voltam.

]]> Thu, 26 Mar 2009 15:49:22 +0200 állapot magamnak http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/22/allapot-magamnak http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/22/allapot-magamnak Tágra nyitott pilláim közt azt látom csak, egyedül azt, hogy ha cinkosan kipislogok elveim alól, minden könnyeden szalad el mellettem, s izomgörcs nélkül átúszhatom a Nílus deltáját. Ha azonban nem fekszem a sodrás mocskos vízére, s szaladok az árral elalélva az élvezettől, hanem állva maradok, mint egy kőszikla, jön egy eget- földet rengető szélvihar, mely a félteke minden szilánkját a szemembe hányja, hogy megvakulok. Valóban így van. Empirikus. Kezdetben még könnyezik a látóideg-környékek a helyzetet, később, az idő múlásával e temérdek lom izolálja ezeket az ösztönös reakciókat... legfeljebb saját könnyembe fulladhatok bele, míg ez már lényegtelenné is válhat, hisz a kősziklából szél által összesodort szeméthalom válik- mit legtöbben hegynek látnak. Színtiszta képmutatás. "Kislányom, inkább meghalni állva, mint élni térdepelve". Mégis... ha nincs meg bennem az öntisztítás képessége, vajon nem erkölcsösebb nyíltan a mocsárra heveredni, mint tetszelegni erényeinket belepte napfényben csillogó sáros masszánkkal? S vajon van, ki öntisztító jellem? Ki bocsátja meg bűneinket, ha mi nem tudjuk? Ki bocsátja meg mások bűnét? Van határ bocsánat és felejtés között?

]]> Thu, 22 Jan 2009 22:22:23 +0200 re http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/15/re http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/15/re megint én. no persze ki más lenne... hát nem sikerült berúgni. úgy öt kortyig ha jutottam. szánalmas. már ilyet se tudok. csak a hangulat kedvéért akartam. hátha elszáll a feszültség. pohárba önteni, lassan, mélázva kortyolgatni bánatomban. ám, mivel nincs bánatom, ihatnékom sincs. érdekes pszichológiai jelenség.

]]> Thu, 15 Jan 2009 01:20:45 +0200 je ne sais quoi http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/12/je-ne-sais-quoi http://nedves.nireblog.com/post/2009/01/12/je-ne-sais-quoi Vulé vu kusé ávék moá sze szoár?

Belefulladok a jegyzeteimbe. Az elmúlt egy hónapban n számú tömeggel kerültem közvetlenebb kapcsolatba, szinte hiánytalanul próbáltak több- kevesebb sikerrel a lelkembe taposni- a hangyát se vígasztalja, hogy "bocsi, véletlen léptem ám rád!"- kifogást nem áll módomban elfogadni, ezek a méltán bájos mosolyú fiatalemberek bár nem kéretőztek ki az életemből, de kitettem a szőrüket. Helyesen cselekedtem? Talán. Talán nem.

Most már értem, miért ejtett anno a "tanulás" miatt... A másik indok máig hangya- szindrómás. Belefáradtam- nekem most nem kell senki. És semmi. Legfeljebb a jegyzeteim.

]]> Mon, 12 Jan 2009 20:06:47 +0200 szelíden http://nedves.nireblog.com/post/2008/12/28/szeliden http://nedves.nireblog.com/post/2008/12/28/szeliden mint hogy lepkét szokás simogatni, oly könnyedséggel tartozom a gondolatim világának. A tűz martalékának bocsátottam a nagy könyv egy lapját, s ím ígyen rájöttem, minden nap új napot szül, minden kitépett rojtos papír mögött egy újabb, kezdetben tiszta lap rejtőzik, nincs értelme hát egy-egy történetet helyen túlra cifrázni, ha van még bőven üres sor. Azt hiszem, az az élet maga, hogy vakon bízunk az új lap feddhetetlenségében, s hogy gyarlók vagyunk, hát abban mutatkozik meg, hogy nincs annyi sütni valónk, hogy fordítsunk a könyvön, s megtekintsük vaskosságát.

Ami szép, az távol van. S tán pont ettől oly csábító, hogy körülmény nem engedné... Körülmény nem enged igazán soha semmit. Én most mégis... belefáradtam mindenbe, s jó egy kicsit megpihenni egy kósza gondolat vánkosán.

Az ég kék, hörgőm léghólyagocskái néhány másodpercenként levegőt cserélnek, van pogácsa és van friss tea, a rikacs hordja az újságot, Rozi néni szidja a szomszédot, nem állt még le ez a bitang nagy gépezet - és bárki bármit mond, szerintem ez gyönyörű.

]]> Sun, 28 Dec 2008 22:01:14 +0200 csokoládés nadrágpopsi http://nedves.nireblog.com/post/2008/12/17/csokoladas-nadragpopsi http://nedves.nireblog.com/post/2008/12/17/csokoladas-nadragpopsi Üres lettem. Nem jön a szó és nem is akarok írni. Nem tudom, mi van... úgy sehogy. Aggályok a tanulmányokkal, időtől megkövült, de erjedő barátság mesterkélt szaga, közvetlen közelemben a szerelem számomra fullasztó légköre, hamis mosolyok rengetege, ingoványos talaj a lábam alatt. Nem tudom elviselni a média érettségi eredményét, még ha jól is jöttem ki belőle- nekem ez nem elég és nem, nem a -nem létező- maximalizmusom függvénye. Szánakozást látok bizonyos emberek szemében, s üvölt a rációm a képzelőerőmnek, hogy "de hisz őket egyáltalán nem érdeklik az eredményeid!"- mégsem tudom elhinni. Belevágnék egy filozófia emeltbe, de tanáraim megint le akarnának beszélni (legutóbb az idő rövidsége miatt igazuk volt, s néhányan még hittek is bennem), Buzásihoz méltó dacom megint elém lépne, megvédene: "Csak azért is megmutatom!"- s belebuknék. Vegetálok napról- napra, nem teszek semmit, csak elmélkedek a helyes úton, amin mindenki szerint haladok- látszat út ez, csak illúzió. Valós tehetségem csak a porondon mutatkozik meg, de háttértudás nélkül hogyan? Nietzschet még mindig nem végeztem ki.

Kedvem lenne... könyörületért esdekelni Istenhez. Pedig szavamra, minden rendben van.

]]> Wed, 17 Dec 2008 18:24:42 +0200