Nedves

"Elegendő egy művelt emberrel beszélnem, hogy meggyőződjem arról, nem élek... (...)Mindenekelőtt ne tévesszetek össze másokkal!
Egyáltalán nem vagyok például madárijesztő, morálszörnyeteg. (...)Én Dionüszosz, a filozófus tanítványa vagyok, inkább lennék szatír, mint szent. (...)És mi sem áll távolabb tőlem, hogy megjavítsam az emberiséget. Én nem állítok új bálványokat; a régieken kell megtanulniuk, mit jelent agyagtáblákon állni. Bálványokat (én így nevezem az eszményeket) ledönteni- ez már inkább mesterségembe illő föladat. (...) Az igazi világ és a látszatvilág helyesen: a hazudott világ és a realitás... (...)
Születni kell rá, különben nem csekély a veszély, hogy meghűl tőle az ember. Közel a vég, a magány rémisztő- de milyen nyugodt minden a fényben! Milyen szabadon lélegezhetni! Mi mindenen jutott túl az ember! - A filozófia, miként eddig értettem és éltem, önkéntes élet a jég és a hegycsúcsok birodalmában- az élet mindahány idegenségének és kérdésességének fölkeresése, mindannak, amin eleddig a morál átka ült. A tilosban kóborlás hosszú tapasztalata megtanított arra, hogy egészen más szemmel nézzem, mint talán kívánatos, a moralizálás és ideologizálás eddigi okait (...) Mennyi igazságot visel el, mennyi igazságot kockáztat meg egy szellem? Egyre inkább ez lett számomra a tulajdonképpeni értékmérő. A tévedés (az eszménybe vetett hit) nem vakság, a tévedés gyávaság. (...) Én nem csúfolom az eszményeket, pusztán kesztyűt húzok, mielőtt hozzájuk nyúlnék... Nitimur in vetitum: ennek jegyében győz egykor filozófiám; mert mindeddig alapvetően csak tiltották az igazságot."

/Friedrich Nietzsche: Ecce homo/

digg it | del.icio.us