Coelho ad1
nedves @ 16:03A Piedra folyó partján ültem és sírtam...
"Isten minden nap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent ami boldogtalanná tesz. S mi minden nap úgy teszünk mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. (...) A boldogság sokszor áldás- de általában meg kell harcolnunk érte. (...) Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni. Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul ki és nem is szenved úgy, mint azok, akik egész életükben egyetlen álmot követnek. De amikor visszatekint - hiszen mindannyian visszatekintünk-, meghallja, amit a szíve súg: Mit csináltál azzal a rengeteg csodával, amit Isten elhintett a hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal, amelyeket rád bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél, hogy elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy eltékozoltad az életed. Szerencsétlen, aki hallja ezeket a szavakat. Mert ettől kezdve már ő is hinne a csodákban, életének mágikus pillanatait azonban örökre elveszítette. (...)
Az igazi pirituális tapasztalat mindenekelőtt a szeretet gyakorlásából fakad. (...)
Meg kell hallanunk a gyermek hangját, aki egykor mi voltunk, s aki még mindig itt él bennünk. Ez a gyermek észreveszi a mágikus pillanatokat. És ha a sírását talán visszafojthatjuk, de a hangját nem némíthatjuk el. (...) Ha nem születünk újjá, ha nem vagyunk képesek az életet a gyermek ártatlanságával és lelkesedésével szemlélni, nincs értelme tovább élnünk. (...) Figyeljünk oda, mit mond a gyermek akit a lelkünkben őrzünk. Ne szégyenkezzünk miatta. Ne hagyjuk, hogy féljen attól, hogy egyedül marad (...) engedjük meg, hogy egy kicsit ő vegye a kezébe életünk irányítását. Ez a gyermek tudja, hogy minden nap más, mint a többi. Hadd érezze újból, hogy szeretjük. Tegyünk a kedvére -akkor is, ha ez azt jelenti, hogy olyasmit kell csinálnunk, amit nem szoktunk, és akkor is, ha ez mások szemében ostobaságnak tűnik. Jusson eszükbe, hogy az emberi bölcsesség Isten előtt őrültségnek bizonyul. Ha meghalljuk a lelkünkben lakozó gyermek szavát, újra csillogni fog a szemünk. Ha nem veszítjük el ezzel a gyermekkel a kapcsolatot, az élettel sem veszítjük el a kapcsolatot."

digg it
del.icio.us
No Comments »
Post a Comment