Nedves

Hagyd figyelmen kívül, hogy mivel tartozik neked az élet. Gondolkodj el azon, hogy te mivel tartozol az életnek.

"Ezek a kalandok, Santio, olyan keresztutak, melyekre nem emlékeztet más, csak egy-egy összetört sisak."

"Megölném az apámat, aki nemzett engem, ha egy kóbor lovag rejtőzne bennem!"

Nem tudom az álmom és már nem is nagyon küzdök érte. Magányos vagyok.

Én nem vagyok képes a szerelemre. Én csak a szerelmet tudom tiszta érzelmekkel fűteni, én csak a szerelembe vagyok képes beleszeretni.

mert a bók nem ígéret,

mert a csók nem pecsét,

mert a pillantás nem fénykép egy porosodott albumban,

mert annyiszor megütöttem a bokám,

és

igazából nem tudom mitől tartok. Fogd meg a kezem és mondd meg merre tovább, kérlek.

Sprechen wir über eine Tür aus der Ferne, über die man sonst nicht spricht. Das ist die richtige Durchsetzung.

Nem jön a szó, oly elcsépelt minden betű, rojtosra szaggatta a rutin, najó... meg az évek. Azt hiszem neked már nem beszélek.

...és legbelül tudtam, hogy nem hazudtam, csak a józan ész volt útban. Csendben belehaltam...

'Nem a stratégia hibája miatt sikertelenek az emberek a tőzsdén, hanem mert az érzelmeik miatt nem tartják be a stratégiát!' Ez lenne kérem szépen a gyakorlati ész kritikája.

Néha igazán elgondolkodtató egy-két zavarunkban feltett kérdés. Ilyen például, hogy "mi most veszekszünk?".