Manage your Blog

¡Create your blog now! Easy and Free

Kategória:

egzisztenciahányados

nedves 10/09/2009 @ 11:45

Nekem ne mondja senki, hogy 19 évesen fogalmam sem lehet az életről.

Én hazudtam rendőr szemébe, én vizeltem kémcsőbe, én reszkettem, hogy valaki fel ne ébredjen, én reszkettem, hogy ne bántsanak, nem, nem az aluljáróban. Én szaladtam más elől. Én szöktem meg helyről. Én biztattam válásra a szüleimet. Én szégyenkeztem más tettei miatt. Én tagadtam le valakit, én megbántam, én sosem fogok megbocsátani magamnak dolgokat. Én tartottam Apám helyett Apámnak embert. Én úgy érzem, hátba támadtam. Meghalt. Itt van. Nekem mondták már, hogy kevés van vissza. Nem hittem el. Sok lett vissza. Én voltam orvosi kísérlet. Voltam számadat. Engem utasítottak vissza. Én utasítottam vissza. Én éreztem magam kínosan birkák közt nem birkaként. Ez nagyképűség. Én láttam meghalni magam mellett embert. Gyermekként gyermeket. Láttam sírni azokat, akikről ma azt se hinném el, hogy érző emberek. Én magam is sírtam. Én megtanultam mi az, hogy nincs. Azt is megtapasztaltam, mi az, hogy van. Értetlenül állok a szidalmak előtt: miért adok? Tőlem vettek le annyi vért, hogy aztán adniuk kellett. Inhaláltam pálinkával egy vizsgálat miatt, ami előtt a szomszéd mentős bácsi sírva fakadt a bánattól. Én örültem már, hogy vége lesz. Én voltam -talán pont ekkor?- az élet alfája- omegája. Én ünnepeltem egymagamban Karácsonyt. Beszélgettem őexcellenciájával és kaptam virágot hajléktalantól. Én segítettem fel olyan embert a földről, akihez más hozzá sem mert volna érni. Én nem vesztettem el a hitemet, amikor mindenki más igen, de rendre elvesztem, amikor minden a saját medrében folyik. Én azt látom, hogy az egyetemen a hallgatók nem képesek egy olyan kérdést megválaszolni, hogy miért vitázunk. Miért? Hogy igazságot szüljünk. De a birkáknak nem is jellemzője, hogy igazságra törekedjenek. Fogadni mernék, azt sem tudják, miért élnek. Akkor hát miért élnek?

most üresen

nedves 25/10/2008 @ 21:29

Nem tudom az álmom és már nem is nagyon küzdök érte. Magányos vagyok.

gondolat

nedves 13/02/2008 @ 18:45

"a szülőket már csak kész tények elé állítottam. megdöbbentek. ahogy én is, h volt erőm (...) annyit mondtam, h nem érzem úgy, h különösebben magyarázkodnom kéne, de azért indoklok. S h h fogadták? megköszönték az őszinteségemet, h munkatársuk voltam, és, h most cserben hagytam őket. persze én is csak köszönni tudtam amit ott tanultam. kutyául érzem magam, persze... komolyan, nehezebb volt, mint egy szakítás.. talán mert ehhez egyáltalán nem vagyok hozzászokva. És mert ez jelenetette a mindent." (idézet egy régi levélből)


Kb. azóta -is- keresem a helyem. Reménytelenül. Bánkódva a múlt és a jövő ballépésein, hiába. Keresem magam, keresek valakit, keresem a helyet, az időt, a nyugalmat és a véget. Várok a sorok között. Árnyék vagyok. Egyre tisztábban látom, hogy a remény illúzióját tudtosan kellene kiírtani, hogy aztán a pusztán leülhessek egy sziklára (vagy szilánkra?) és az idők végezetéig bambán bámulhassam a végtelent, nyugalomban. Hogy a gondolat is kivesszen belőlem.


Perpill csak önmagam torz és egyre torzuló ábrázatát kémlelem a vízben... Amíg esik az eső, nem várható szivárvány s a kép is csak tovább foszlik az éjjben.


De csitt! Szemem tükrében épp hullámzó fények táncolnak! (Vajh miért von pont ez önfeledt pillanatomban kérdőre egy szigorú szó? "Infra frekvenciája? Odafigyelni!")

Kisherceg :)

nedves 09/09/2007 @ 13:45

"Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg."

szerintem... szerintem. szerintem inkább rózsa, mint róka. szerintem. szerinted? :)

mivan?

nedves 26/08/2007 @ 20:53

Néha igazán elgondolkodtató egy-két zavarunkban feltett kérdés. Ilyen például, hogy "mi most veszekszünk?".