Nedves

...is coming home. Vagy legalábbis valahova. Vagy legalábbis szép, ha hisszük. Vagy legalábbis...
László. Lófütyit. Tapintatlan barom emberek. Emberek, akik közel akarnak jutni istenhez. Istenhez nagy betűvel. De a betűket se ismerik.
Meglepő, mily sokan részt vettek egy alkoholista 10 éve elfeledett árva-bárány hajléktalan temetésén. Hogy melyikre gondolok? A nagybátyámra. Nem hallottál még róla? Ez az én saram. Hogy megértesz-e? Te talán... én magam sose fogom. A Jani. Tudod, az a Buzási. Az az Andris féle Buzási. Nem a másik. Ahogy te mondanád, az a szaralak. Ahogy én mondanám... Ahogy én mondanám, tán még példakép is. Bizonyos értelemben véve mindenképp. Szóval hogy melyikre gondolok? Akinek 10 éve kezdődött a halála. Aki okosabb volt, mint minden Buzásik legnagyobbikai, mégis... Akit mindenki ismert. Különösen a rendőrség. Meg a sarki rikacs, még abból a korból... aztán meg... és most... Igen, pontosan arra, aki a nyakadhoz pár hete kést tartott. Aki előtted a sorban epilepsziás rohamot kapott. Aki kikapcsolt, és kitépte a cipőbélését. Akivel amikor nyugodtan csevegtél, egyszercsak pofánvágott. Megkérdezted miért? Meg. Emlékszel mit mondott? Azt, h nem akarta. Hiszel neki? Nem hazudott... S nem nevetett, amikor a nyakadba borult. Nem öregem, az sírás volt. Arra gondolok, aki a boltodban a mi számlánkra fogyasztott. Még mindig nem rémlik? Hát amelyik a padon fekve két kezét tartotta feléd. Arra, amelyik az újság címlapján volt. De hányszor... tuuudooood, az a csöves, aki megállított az utcán, hogy tájékoztasson róla, mennyire tetszel neki. Aztán 2 méterrel odébb lerókázta a fát. Nahát nem hiszem el! Az, tudod.... tudod az, amelyik ellen az egész családja fordult, aztán amikor meghalt, az egész bagázs ott állt az úrna mellett és nem is azt nézte, se a papot, aki elbaszta a nevét, hanem a padot. Az üres padot. Tudod mit vártak? Nem? Megmondom! Az egyik azon gondolkodott, hogy pont ilyen padon feküdt, mikor legutoljára látta. A másik azon gondolkodott, hogy a padtól följebb, vagy lejjebb kell-e elképzelnie ezentúl. A harmadik azon gondolkodott, hogy ha még élne és tudná, hogy ez az ő temetése, vajon mit reagálna? A negyedik... a negyedik kérlek azt várta, hogy hamvaiból feltámadva besétáljon az ajtón, körberöhögjön cinikusan mindenkit -ahogy szokott. Az ötödik azon agyalt, hogy ha ez bekövetkezne, vajon ő maga mit reagálna. A hatodik szembeállította a saját elmúlt 10 évét az áldozat (vagy bűnös? vagy szerencsés?)~éval. A hetedik végiggondolta, hányszor nem segített. A nyolcadik végiggondolta, hányszor ártott azzal, hogy segített. A kilencedik végiggondolta, hányszor ártott azzal, hogy segíteni akart, de nem tett semmit.
S a tizedik? A tizedikek ketten voltak. Hogy ők min gondolkodtak? Szerintem épp csak azon, hogy a bölcső se volt sokkal nagyobb, mint az a kis koporsó. A bölcső, amit anno az egyik fél faragott, a tizedik másik fele pedig ringatott. S vele el is fogytak 'a kis néger figurák'.

"Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg."

szerintem... szerintem. szerintem inkább rózsa, mint róka. szerintem. szerinted? :)

Azt hiszem, világos. Nem hiszek a véletlenekben. :)

kösz mindenki

már rég nem írtam.. most is csak azért ragadok billentyűzetet, h köszönetet mondjak annak a néhány kedves embernek, aki a környezetemben haldoklik tőlem, amiért eszükbe jutott, h milyen nap is van ma. :| Őszintén szégyen, h még a szüleim is megfeledkeztek róla... vagy direkt. fene tudja. :| mindegy. Jóbarátoknak pedig annyit, h ezt a szót ezentúl nagyon megválogatva használom. Szóval köszönöm, nagyon jól esett mindenkitől! :(
más. holnap megyek Pécsre. az az 1-2 kósza "jóbarát", aki tudja, h miért, az örüljön magának, legalább megtudja, h mi adta a végső döfést, ha nem találkoznánk... A többinek meg üzenem, h aki kíváncsi, az hamar megöregszik. ja.. már csak 59 év, nem 60. :|
megint más. nem akarok szivatni senkit. Nézzétek, kedves kurvajóasegge srácok, békén lehet hagyni, esély kábé nulla. sőt, ha ez így megy tovább, még apáca lesz belőlem. a nem létező magánéletem romokban hever, s a herceg a lovával mintha ittas lenne, v nemtom, de... fulldoklom a téglák alatt. segítség!

Köszönöm szépen Dallos Gábornak, h eszébe jutottam, nagyon jól esett, ő volt az, akitől legkevésbé sem vártam volna... :)
"...Az, hogy van élet és egyéniség, hogy zajlik a nagy színjáték, s Te is hozzáírhatsz egy sort..." :):)

Írta: balankus | Időpont: 2007. máj. 21. 18:52